Ugrás a tartalomhoz

GYIK · Environment & Climate 24

Az egyes kategóriák válaszai a Croatia News nyilvános forrásokból épített tudásbázisán alapulnak, és minden válasznál feltüntetjük a forrást.

Mi a horvát hír?

A Croatia News egy többnyelvű híroldal, amely 60 nyelven magyarázza el, hogy mi történik Horvátországban az otthoni és külföldi olvasókkal – a politikától, a gazdaságtól és a társadalomtól a mindennapi életig és utazásig.

Hogyan íródnak a cikkek?

Több médium által jelentett történeteket választunk, összevetjük a jelentések által megerősített tényeket, és minden nyelvi kiadáshoz natívan írunk egy új cikket. Nem másolunk forrásmondatokat. Szerkesztői csapatunk mesterséges intelligencia eszközökkel ír, és a cikkeket szerkesztői szabványaink szerint felülvizsgáljuk. Forrásainkat a belső nyilvántartásunkban tároljuk.

Mi a szójegyzék egy cikk alatt?

Rövid háttérjegyzetek a cikkben szereplő nehéz feltételekről, helyekről vagy intézményekről, a Croatia News tudásbázis alapján. A tudásbázisban támogatás nélküli feltételeket nem magyaráznak.

Mi van, ha egy cikk pontatlan?

Nyomja meg a „Nem pontos” gombot a cikk alatt, vagy lépjen kapcsolatba velünk. Amikor több olvasó jelent egy cikket, az rejtve van a felülvizsgálathoz.

Ki írja a cikkeket?

Minden cikk a Croatia News szerkesztőségének nevében jelenik meg.

Milyen nyelvek állnak rendelkezésre?

60 nyelv, köztük horvát és angol. Használja az oldal tetején található nyelvválasztót.

Hogyan kaphatok új cikkeket?

Iratkozzon fel e-mailben az oldal alján, vagy kövesse RSS-hírcsatornánkat (/rss.xml).

Min alapulnak a GYIK válaszok?

Az egyes kategóriák válaszai a horvát hírek nyilvános forrásokból, például a Wikipédiáról szóló tudásbázison alapulnak, és minden válasz a forrását mutatja.

Hogyan változott az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás Horvátországban az évek során?

A horvátországi egy főre jutó CO2-kibocsátás 1985 óta jelentősen ingadozott. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején a szintek többnyire 3,4 és 4,7 között maradtak. A 2000-es évek elején jelentős növekedés volt tapasztalható, 2007 körül érte el a csúcsot. Azóta a kibocsátások különböző változásokon estek át. A 2023-as és 2024-es legfrissebb adatok szerint a szint körülbelül 4,74, illetve 4,76.

Forrás
Melyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának fő forrásai Horvátországban?

Horvátországban az üvegházhatású gázok kibocsátásának legjelentősebb forrásai az energiatermelés, az ipar és a mezőgazdaság. E kibocsátások 72%-át az energiatermelés adja, 13%-át az ipar, 11%-át a mezőgazdaság adja. E kibocsátások átlagos éves növekedése 3%, ami továbbra is a Kiotói Jegyzőkönyv keretein belül marad. Ezenkívül az ózonréteget lemerülő anyagok használata 1990 és 2007 között 92%-kal csökkent. Ezeket az anyagokat várhatóan 2015-ig eltörölik.

Forrás
Melyek a Horvátországban található tengeri védett területek?

Horvátországban hét védett tengeri terület található. Ezek közé tartozik Brijuni és a Lim-csatorna, amely az Isztria-félsziget közelében, Pula és Rovinj közelében található. A Közel-Adriai-tenger medencéjében, Zadar közelében található a Kornati és a Telakšćica területek. Végül a Lastovo, a Mali Ston-öböl és a Mljet Dél-Dalmáciaban található. Ezek a területek segítenek megőrizni az Adriai-tenger partvidékének biológiai sokféleségét.

Forrás
Mi a veszélyeztetett állatok és a biológiai sokféleség helyzete Horvátországban?

Horvátország 37 000 ismert növény- és állatfajnak ad otthont, bár a tényleges szám a becslések szerint 50 000 és 100 000 között van. A jogszabályok jelenleg 1 131 fajt védenek, köztük több mint ezer endemikus fajt, amelyek a hegyekben, a szigeteken és a karsztfolyókban találhatók. Az őshonos háziasított állatfajták közül kilenc veszélyeztetettnek vagy kritikusan veszélyeztetettnek tekinthető. A legsúlyosabb veszély ezekre a fajokra az élőhely elvesztése és leromlása. Ezenkívül az olyan invazív idegen fajok, mint a Caulerpa taxifolia algák, problémát jelentenek a helyi élőhely számára.

Forrás
Milyen növényvilág található a Žumberak-hegységben?

A Žumberak-hegység több mint 1000 növényfajnak ad otthont, köztük 14 fajnak, amelyek világszerte veszélyeztetettek. Az erdők a terület nagy részét lefedik, a hegyi övben a bükkerdők a leggyakoribbak. A térségben megtalálható egyéb fák közé tartozik a kocsányos tölgy, a közönséges gyertyán, a mézes sás tölgy és a fekete gyertyán. Ezekben az erdőkben veszélyeztetett növényeket is találhat, mint például Iris Croatica és Daphne blagayana. Ezenkívül a rétek és a mocsarak különböző fajoknak adnak otthont, mint például a Leontopodium alpinum és az Eriophorum angustifolium.

Forrás
Milyen tengeri és tengerparti élőhelyek találhatók Horvátországban?

Horvátország a biológiai sokféleség szempontjából Európa egyik leggazdagabb országa. Az ország különböző élőhelytípusokkal rendelkezik, beleértve a tengerparti és tengeri élőhelyeket. Jelentős karszt élőhelyek is vannak, mint például a víz alatti karszt, beleértve a Zrmanja és Krka kanyonokat és a tufa gátakat. Ezek a változatos környezetek hozzájárulnak az ország összetett ökológiai tájához. A Földközi-tenger térsége kifejezetten lefedi a partot és annak közvetlen hátországát.

Forrás
Milyen nem tengeri élővilág található Horvátországban?

Horvátország számos nem tengeri puhatestű fajnak ad otthont, amelyek a helyi vadon élő állatok részét képezik. Ezek a puhatestű-faunák közé tartozik több különböző család, mint a Neritidae, Bithyniidae, és Hydrobiidae. Különböző fajokat találhat, mint például a Theodoxus fluviatilis és a Bithynia tentaculata a vadonban. További figyelemre méltó csoportok közé tartozik a Lymnaeidae és a Planorbidae, néhány faj, például az Anisus vorticulus a Krka Nemzeti Parkban található. Ez a fajta puhatestű jelentősen hozzájárul az ország természetes biológiai sokféleségéhez.

Forrás
Vannak invazív tigrisszúnyogok Horvátországban?

Igen, az ázsiai tigrisszúnyogot 2004-ben fedezték fel Horvátországban. Ezt a fajt tartják az egyik legrosszabb invazív fajnak a világon a Globális Invazív Fajak Adatbázisa szerint. Európa különböző részein elterjedt, többek között Olaszországban, Franciaországban és Szlovéniában. A szúnyogot eredetileg áruszállítmányok útján vezették be Európába. Ez egy invazív faj, amely világszerte számos különböző régióban alakult ki.

Forrás
A hó befolyásolja a horvátországi síelési eseményeket?

A hó nélkülözhetetlen a Hókirálynő számára, egy labdarúgó-világbajnokság alpesi síversenyhez, amelyet a Medvednica hegytetőn, a Sljemén tartanak. Ez az esemény férfi és női szlalomversenyeket mutat be a piros pályás sípályán. A hó hiánya azonban ezeknek a versenyeknek a törléséhez vezethet. Például a versenyt 2014-ben hóhiány miatt törölték. Az eseményt ugyanezen okból 2016-ban is ismét lemondták.

Forrás
Hozzájárul-e a horvátországi éghajlat az erdőtüzek kockázatához?

Horvátország tengerparti részén a mediterrán éghajlat általában melegebb és egyenletesebb az év során. A terület azonban nem immunis a hőhullámokra, ami erdőtüzek kitörését okozhatja. Ezeket az erdőtüzeket a tűzoltók kezelik, és ritkán okoznak jelentős károkat a közösségekben. Az Adriai-tenger segít a mérsékelt hőmérséklet-változásokban a tengerparti régióban. Ennek ellenére a hőhullámok kockázata továbbra is a terület egyik tényezője.

Forrás
Hogyan dokumentálják és kezelik Horvátország növénybiodiverzitását?

Horvátország érrendszeri növénydiverzitását a Flora Croatica adatbázis dokumentálja. Ez az online biológiai adatbázis információkat tartalmaz a bryofytákról, algákról és zuzmókról. A Zágrábbi Egyetem Természettudományi Kara tartja fenn, és a biológiai sokféleség kezelésének erőforrásaként szolgál. Az adatkészlet több mint 5000 fajt és alfajt tartalmaz több mint 1000 családban. Ez a platform a horvátországi természetvédelmi információs rendszer része, és ellenőrzött adatokat szolgáltat a botanikai kutatáshoz.

Forrás
Horvátország földje mekkora része található alacsony tengerszint feletti magasságban?

Horvátország legnagyobb része alföldi területekből áll. Az ország 53,42%-ában 200 méternél kisebb tengerszint feletti magasságban emelkednek. Ezeknek az alföldi területeknek a nagy része az északi régiókban található, különösen Szlavóniában. Ez a terület a Pannon-medence síkságának része. Ezeket a síkságokat a lóövezet és a megragadó struktúrák tarkítják.

Forrás
Van-e történelmi jelentősége a horvátországi vadászatnak?

Horvátországban a vadászat Nikola Zrinskivel kapcsolatos jelentős történelmi eseményhez kapcsolódik. Szokatlan körülmények között halt meg vadászat közben, ami politikai zavargásokhoz vezetett. Rokonai, Fran Krsto Frankopan és Petar Zrinski támogatták a halálát követő összeesküvést. Ez az összeesküvés különböző külföldi hatalmakkal, például a franciákkal és a velenceiekkel való kapcsolatfelvételt foglalt magában. Végül az összeesküvőket árulással vádolták, és 1671-ben kivégezték.

Forrás
Milyenek a talaj jelenlegi feltételei Horvátországban?

A talaj savasodásának és a szerves anyagok lebomlásának folyamatai országszerte jelen vannak. A Neretva folyó síkságán egyre nagyobb a talaj sótartalma. Ezenkívül Szlavóniában lúgos talajterületeket is találnak. Ezek a környezeti tényezők folyamatos ökológiai feltételeket jelentenek a különböző horvát régiókban.

Forrás
Melyek a fő környezeti és ökológiai aggályok Horvátországban?

Horvátországban az ökológiai lábnyom régiónként változik, és különösen nagy hatással van Zágráb és Zágráb megye területén. Jelentős ökológiai problémák közé tartozik az illegális hulladéklerakók és a nem megfelelő legális hulladéklerakók jelenléte. A Horvát Környezetvédelmi Ügynökség különböző környezetvédelmi problémákat azonosított, beleértve a talaj savasodását és a szerves anyagok lebomlását az egész országban. Ezenkívül a talaj sótartalma növekszik a Neretva folyó síkságán, míg a lúgos talajterületek Szlavóniában terjednek. A települések és a tengerpart fejlődése szintén az élőhelyek széttöredezettségéhez vezet.

Forrás
Melyek a védett tengeri területek Horvátországban?

Horvátország hét védett tengeri területet foglal magában, amelyek különböző régiókban találhatók. Az Isztria-félszigeten található Brijuni és a Lim-csatorna Pula és Rovinj közelében. A Zadar melletti Közép-Adriai-medence a Kornati és a Telausćica területeket tartalmazza. Végül Dél-Dalmácia ad otthont a Lastovónak, a Mali Ston-öbölnek és a Mljet által védett területeknek. Ezek a helyek segítenek megőrizni a part menti biológiai sokféleséget.

Forrás
Mi történt az illegális hulladékkezelésről Horvátországban az utóbbi időben?

Az USKOK nagyszabású vizsgálatot indított egy széles körben elterjedt illegális dömpingrendszerrel kapcsolatban, amely veszélyes, mérgező és orvosi hulladékot tartalmaz. Ez a hálózat körülbelül 35 000 tonna hulladékot importált Olaszországból, Szlovéniából és Horvátországból számos szállítmányon keresztül 2023 óta. Az anyagokat a föld alatt temették el, vagy építőanyagokká keverték olyan helyeken, mint a Lika régió, Varaždin és Benkovac. A gospići telephely közelében végzett környezetvédelmi vizsgálatok kimutatták a PFAS, más néven örök vegyi anyagok jelenlétét a talajvízben. Míg a szeméttelepről lefelé találtak szennyeződést, a hatóságok kijelentették, hogy nem érintette a nyilvános csapvízellátást.

Forrás
Mi az a Gospić je naš dom polgári kezdeményezés?

A Gospić je naš dom polgári kezdeményezést 2026 augusztusában hozták létre helyi lakosok és környezetvédelmi aktivisták. Ez a csoport a Gospić közelében történt illegális mérgező hulladékok lerakásának felfedezésére válaszul jött létre. Azonnali környezeti kármentesítést és a közvíz és a talaj folyamatos tesztelését követelik. A kezdeményezés a dömpingben részt vevő személyek büntetőeljárás alá vonását is kéri. A tudatosság növelése érdekében helyi tüntetéseket és nyilvános összejöveteleket szerveztek, hogy felvilágosították az embereket a felszín alatti vizek szennyeződésének kockázatairól.

Forrás
Milyen állapotban van a halászat és a halállományok jelenlegi állapota az Adriai-tengeren Horvátország közelében?

Az Adriai-tenger 450 halfajnak ad otthont, de a túlhalászás elismert probléma. Körülbelül 120 fajt fenyeget a túlzott kereskedelmi halászat, amelyet a szennyezés és a globális felmelegedés súlyosbít. Néhány túlhasznált faj közé tartozik a közönséges dentex, a szerzeteshal és a szardínia. Ezenkívül a halászhálók megölhetik a teknősöket és a közönséges palackorrú delfineket. Az uniós halászati politikák a halállományok fenntartható szintre történő visszaállítására tett erőfeszítéseket intézték.

Forrás
Melyik Zágrábban található a leghíresebb park?

Zágráb legrégebbi és legnagyobb parkja, amely a város keleti részén található. Gyakran nevezik a Hyde Parknak vagy a Zágrábi Központi Parknak, parkosított területeket, erdőket, réteket és öt mesterséges tavat tartalmaz. A parkot Maksimilijan Vrhovac püspök alapította, és Európa egyik legjobb parkjának tartják. A zágrábi állatkertnek is otthont ad, és a horvát kulturális javak alatt van bejegyezve. Ez a történelmi helyszín a világ egyik legkorábbi nyilvános parkja.

Forrás
Horvátország mely területei vannak a leginkább kitéve az erős földrengéseknek?

Dubrovnik városa Horvátország legszeizmikusabban aktív területén található. Ez az egyetlen horvát város, amely pirossal látható a szeizmikus térképen, jelezve a legerősebb földrengések lehetséges veszélyeinek való kitettséget. Ezek a Mercalli skálán elérhetik a 10 fokot. Történelmileg az 1667-es dubrovniki földrengés az ország három legpusztítóbb földrengése közé söprő volt. Ez az esemény gyakorlatilag meghatározza a szeizmikus veszélyt Horvátország tengerparti területén.

Forrás
Mely intézmények felelősek a természetvédelemért Horvátországban?

Horvátországban a természetvédelmet a Környezetvédelmi és Zöld Átmeneti Minisztérium két egysége kezeli. A Környezet- és Természetvédelmi Intézet olyan szakmai és tudományos feladatokra összpontosít, mint a levegőre, talajra, vízre és éghajlatra vonatkozó adatok elemzése. Ez az intézet felelős a vörös listák létrehozásáért és a természetvédelmi információs rendszer kezeléséért is. Ezenkívül a Természetvédelmi Igazgatóság szabályozó és végrehajtó testületként szolgál. Míg az Intézet biztosítja a szakértői hátteret, az adminisztráció adminisztratív eljárásokat végez és rendeleteket fogad el.

Forrás
Milyen súlyos volt a horvát gazdálkodást sújtatott közelmúltbeli aszálykár a kormány szerint?

2026. november 12-én a Telegram arról számolt be, hogy David Vlajcic mezőgazdasági miniszter azt mondta a kormánynak, hogy az előző évben 358 millió euró volt a természeti katasztrófákból származó terméshozamok károsodása, amelyből 320 millió euró szárazságból származott. A 2025-ös évet a növénytermesztés egyik legnehezebb évének nevezte, Horvátország pedig 4 millió 400 ezer eurós sürgős európai uniós támogatást kapott. A mezőgazdasági minisztérium brüsszeli feljegyzése fenntarthatatlannak tartja a helyzetet, és azt mondja, hogy 2023-tól eltekintve az aszály az elmúlt öt évben Horvátországban az összes mezőgazdasági kár közel 85 százalékát tette ki. A feljegyzés forró, száraz nyarat, áprilisban, júliusban és augusztusban az eső egyértelmű hiányát, a kevesebb házi állattápot, valamint a piacon takarmányvásárlásra kényszerített gazdálkodókat írja le. A teljes veszteségről azt mondják, hogy több milliárd euróba kerül, míg a javításra és segítségre fordított közkiadások tíz, sőt százmilliókba kerülnek, és a kormány azzal érvel, hogy az ilyen méretű katasztrófákat nem lehet egyedül nemzeti intézkedésekkel kezelni. Javaslatai között szerepel az erős európai mezőgazdasági politikai költségvetés, a modern állami öntözés, a szárazságállóbb fajták és a normál hozam megítélésére használt ötéves átlag változása, mivel ezen az átlagon belül több száraz év csökkenti az alapvonalat.

Forrás
Miért emelkedik a légszennyezés Horvátországban, amikor a téli fűtési szezon kezdődik?

A minisztérium 2025. november 12-én közzétett közleménye szerint a hidegebb időjárás és a fűtési szezon kezdete a légszennyező anyagok meredek emelkedését okozta Horvátország nagy részén, különösen az úszó részecskékben. Zágrábban, Sisakban, Kutinában, Koprivnicában, Bjelovarban és Slavonski Brodban néhány óra leforgása alatt 100 mikrogramm/köbmétert értek el, többször is a törvényes határérték felett, és a vidéki állomás Desinicnél is feljegyezte a szokásos értékeinek két-háromszorosát. A közlemény ezt ismert szezonális mintának nevezi, amelynek fő forrása a kis háztartási tűzhelyek füstje, amelyek szilárd tüzelőanyagot, például fát és szenet égetnek, amelyet a nyugodt levegő és a hőmérséklet-inverzió súlyosbít, és amely csapdába ejti a talaj közelében lévő szennyezést. A városokban, és különösen Zágrábban a forgalom további részesedést ad, mivel a járművek száma folyamatosan növekszik, bár a fafűtés továbbra is a legnagyobb forrása ezeknek a részecskéknek. A koncentrációról azt mondták, hogy nem okoz hirtelen betegséget, de a hosszú expozíció növeli a légzőszervi és szívbetegségek kockázatát, és lerövidíti az életet, az idősebb emberek, gyermekek, serdülők, terhes nők és azok, akik már most is a leginkább veszélyeztetett betegségek. Az ilyen csoportokban élő embereknek azt tanácsolják, hogy kevesebb időt töltsenek a szabadban, különösen a kemény testmozgás során, és kövessék a meteorológiai szolgálat előrejelzését és a nemzeti levegőminőségi portált.

Forrás
Croatia News Új bejegyzések e-mailbenIratkozzon fel, és az új tartalmakat e-mailben megkapja. Bármikor leiratkozhat.
Hasznos volt?Ossza meg barátaival és a közösségi médiában