Az egyes kategóriák válaszai a Croatia News nyilvános forrásokból épített tudásbázisán alapulnak, és minden válasznál feltüntetjük a forrást.
A Croatia News egy többnyelvű híroldal, amely 60 nyelven magyarázza el, hogy mi történik Horvátországban az otthoni és külföldi olvasókkal – a politikától, a gazdaságtól és a társadalomtól a mindennapi életig és utazásig.
Több médium által jelentett történeteket választunk, összevetjük a jelentések által megerősített tényeket, és minden nyelvi kiadáshoz natívan írunk egy új cikket. Nem másolunk forrásmondatokat. Szerkesztői csapatunk mesterséges intelligencia eszközökkel ír, és a cikkeket szerkesztői szabványaink szerint felülvizsgáljuk. Forrásainkat a belső nyilvántartásunkban tároljuk.
Rövid háttérjegyzetek a cikkben szereplő nehéz feltételekről, helyekről vagy intézményekről, a Croatia News tudásbázis alapján. A tudásbázisban támogatás nélküli feltételeket nem magyaráznak.
Nyomja meg a „Nem pontos” gombot a cikk alatt, vagy lépjen kapcsolatba velünk. Amikor több olvasó jelent egy cikket, az rejtve van a felülvizsgálathoz.
Minden cikk a Croatia News szerkesztőségének nevében jelenik meg.
60 nyelv, köztük horvát és angol. Használja az oldal tetején található nyelvválasztót.
Iratkozzon fel e-mailben az oldal alján, vagy kövesse RSS-hírcsatornánkat (/rss.xml).
Az egyes kategóriák válaszai a horvát hírek nyilvános forrásokból, például a Wikipédiáról szóló tudásbázison alapulnak, és minden válasz a forrását mutatja.
A horvátországi egy főre jutó CO2-kibocsátás 1985 óta jelentősen ingadozott. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején a szintek többnyire 3,4 és 4,7 között maradtak. A 2000-es évek elején jelentős növekedés volt tapasztalható, 2007 körül érte el a csúcsot. Azóta a kibocsátások különböző változásokon estek át. A 2023-as és 2024-es legfrissebb adatok szerint a szint körülbelül 4,74, illetve 4,76.
ForrásHorvátországban az üvegházhatású gázok kibocsátásának legjelentősebb forrásai az energiatermelés, az ipar és a mezőgazdaság. E kibocsátások 72%-át az energiatermelés adja, 13%-át az ipar, 11%-át a mezőgazdaság adja. E kibocsátások átlagos éves növekedése 3%, ami továbbra is a Kiotói Jegyzőkönyv keretein belül marad. Ezenkívül az ózonréteget lemerülő anyagok használata 1990 és 2007 között 92%-kal csökkent. Ezeket az anyagokat várhatóan 2015-ig eltörölik.
ForrásHorvátországban hét védett tengeri terület található. Ezek közé tartozik Brijuni és a Lim-csatorna, amely az Isztria-félsziget közelében, Pula és Rovinj közelében található. A Közel-Adriai-tenger medencéjében, Zadar közelében található a Kornati és a Telakšćica területek. Végül a Lastovo, a Mali Ston-öböl és a Mljet Dél-Dalmáciaban található. Ezek a területek segítenek megőrizni az Adriai-tenger partvidékének biológiai sokféleségét.
ForrásHorvátország 37 000 ismert növény- és állatfajnak ad otthont, bár a tényleges szám a becslések szerint 50 000 és 100 000 között van. A jogszabályok jelenleg 1 131 fajt védenek, köztük több mint ezer endemikus fajt, amelyek a hegyekben, a szigeteken és a karsztfolyókban találhatók. Az őshonos háziasított állatfajták közül kilenc veszélyeztetettnek vagy kritikusan veszélyeztetettnek tekinthető. A legsúlyosabb veszély ezekre a fajokra az élőhely elvesztése és leromlása. Ezenkívül az olyan invazív idegen fajok, mint a Caulerpa taxifolia algák, problémát jelentenek a helyi élőhely számára.
ForrásA Žumberak-hegység több mint 1000 növényfajnak ad otthont, köztük 14 fajnak, amelyek világszerte veszélyeztetettek. Az erdők a terület nagy részét lefedik, a hegyi övben a bükkerdők a leggyakoribbak. A térségben megtalálható egyéb fák közé tartozik a kocsányos tölgy, a közönséges gyertyán, a mézes sás tölgy és a fekete gyertyán. Ezekben az erdőkben veszélyeztetett növényeket is találhat, mint például Iris Croatica és Daphne blagayana. Ezenkívül a rétek és a mocsarak különböző fajoknak adnak otthont, mint például a Leontopodium alpinum és az Eriophorum angustifolium.
ForrásHorvátország a biológiai sokféleség szempontjából Európa egyik leggazdagabb országa. Az ország különböző élőhelytípusokkal rendelkezik, beleértve a tengerparti és tengeri élőhelyeket. Jelentős karszt élőhelyek is vannak, mint például a víz alatti karszt, beleértve a Zrmanja és Krka kanyonokat és a tufa gátakat. Ezek a változatos környezetek hozzájárulnak az ország összetett ökológiai tájához. A Földközi-tenger térsége kifejezetten lefedi a partot és annak közvetlen hátországát.
ForrásHorvátország számos nem tengeri puhatestű fajnak ad otthont, amelyek a helyi vadon élő állatok részét képezik. Ezek a puhatestű-faunák közé tartozik több különböző család, mint a Neritidae, Bithyniidae, és Hydrobiidae. Különböző fajokat találhat, mint például a Theodoxus fluviatilis és a Bithynia tentaculata a vadonban. További figyelemre méltó csoportok közé tartozik a Lymnaeidae és a Planorbidae, néhány faj, például az Anisus vorticulus a Krka Nemzeti Parkban található. Ez a fajta puhatestű jelentősen hozzájárul az ország természetes biológiai sokféleségéhez.
ForrásIgen, az ázsiai tigrisszúnyogot 2004-ben fedezték fel Horvátországban. Ezt a fajt tartják az egyik legrosszabb invazív fajnak a világon a Globális Invazív Fajak Adatbázisa szerint. Európa különböző részein elterjedt, többek között Olaszországban, Franciaországban és Szlovéniában. A szúnyogot eredetileg áruszállítmányok útján vezették be Európába. Ez egy invazív faj, amely világszerte számos különböző régióban alakult ki.
ForrásA hó nélkülözhetetlen a Hókirálynő számára, egy labdarúgó-világbajnokság alpesi síversenyhez, amelyet a Medvednica hegytetőn, a Sljemén tartanak. Ez az esemény férfi és női szlalomversenyeket mutat be a piros pályás sípályán. A hó hiánya azonban ezeknek a versenyeknek a törléséhez vezethet. Például a versenyt 2014-ben hóhiány miatt törölték. Az eseményt ugyanezen okból 2016-ban is ismét lemondták.
ForrásHorvátország tengerparti részén a mediterrán éghajlat általában melegebb és egyenletesebb az év során. A terület azonban nem immunis a hőhullámokra, ami erdőtüzek kitörését okozhatja. Ezeket az erdőtüzeket a tűzoltók kezelik, és ritkán okoznak jelentős károkat a közösségekben. Az Adriai-tenger segít a mérsékelt hőmérséklet-változásokban a tengerparti régióban. Ennek ellenére a hőhullámok kockázata továbbra is a terület egyik tényezője.
ForrásHorvátország érrendszeri növénydiverzitását a Flora Croatica adatbázis dokumentálja. Ez az online biológiai adatbázis információkat tartalmaz a bryofytákról, algákról és zuzmókról. A Zágrábbi Egyetem Természettudományi Kara tartja fenn, és a biológiai sokféleség kezelésének erőforrásaként szolgál. Az adatkészlet több mint 5000 fajt és alfajt tartalmaz több mint 1000 családban. Ez a platform a horvátországi természetvédelmi információs rendszer része, és ellenőrzött adatokat szolgáltat a botanikai kutatáshoz.
ForrásHorvátország legnagyobb része alföldi területekből áll. Az ország 53,42%-ában 200 méternél kisebb tengerszint feletti magasságban emelkednek. Ezeknek az alföldi területeknek a nagy része az északi régiókban található, különösen Szlavóniában. Ez a terület a Pannon-medence síkságának része. Ezeket a síkságokat a lóövezet és a megragadó struktúrák tarkítják.
ForrásHorvátországban a vadászat Nikola Zrinskivel kapcsolatos jelentős történelmi eseményhez kapcsolódik. Szokatlan körülmények között halt meg vadászat közben, ami politikai zavargásokhoz vezetett. Rokonai, Fran Krsto Frankopan és Petar Zrinski támogatták a halálát követő összeesküvést. Ez az összeesküvés különböző külföldi hatalmakkal, például a franciákkal és a velenceiekkel való kapcsolatfelvételt foglalt magában. Végül az összeesküvőket árulással vádolták, és 1671-ben kivégezték.
ForrásA talaj savasodásának és a szerves anyagok lebomlásának folyamatai országszerte jelen vannak. A Neretva folyó síkságán egyre nagyobb a talaj sótartalma. Ezenkívül Szlavóniában lúgos talajterületeket is találnak. Ezek a környezeti tényezők folyamatos ökológiai feltételeket jelentenek a különböző horvát régiókban.
ForrásHorvátországban az ökológiai lábnyom régiónként változik, és különösen nagy hatással van Zágráb és Zágráb megye területén. Jelentős ökológiai problémák közé tartozik az illegális hulladéklerakók és a nem megfelelő legális hulladéklerakók jelenléte. A Horvát Környezetvédelmi Ügynökség különböző környezetvédelmi problémákat azonosított, beleértve a talaj savasodását és a szerves anyagok lebomlását az egész országban. Ezenkívül a talaj sótartalma növekszik a Neretva folyó síkságán, míg a lúgos talajterületek Szlavóniában terjednek. A települések és a tengerpart fejlődése szintén az élőhelyek széttöredezettségéhez vezet.
ForrásHorvátország hét védett tengeri területet foglal magában, amelyek különböző régiókban találhatók. Az Isztria-félszigeten található Brijuni és a Lim-csatorna Pula és Rovinj közelében. A Zadar melletti Közép-Adriai-medence a Kornati és a Telausćica területeket tartalmazza. Végül Dél-Dalmácia ad otthont a Lastovónak, a Mali Ston-öbölnek és a Mljet által védett területeknek. Ezek a helyek segítenek megőrizni a part menti biológiai sokféleséget.
ForrásAz USKOK nagyszabású vizsgálatot indított egy széles körben elterjedt illegális dömpingrendszerrel kapcsolatban, amely veszélyes, mérgező és orvosi hulladékot tartalmaz. Ez a hálózat körülbelül 35 000 tonna hulladékot importált Olaszországból, Szlovéniából és Horvátországból számos szállítmányon keresztül 2023 óta. Az anyagokat a föld alatt temették el, vagy építőanyagokká keverték olyan helyeken, mint a Lika régió, Varaždin és Benkovac. A gospići telephely közelében végzett környezetvédelmi vizsgálatok kimutatták a PFAS, más néven örök vegyi anyagok jelenlétét a talajvízben. Míg a szeméttelepről lefelé találtak szennyeződést, a hatóságok kijelentették, hogy nem érintette a nyilvános csapvízellátást.
ForrásA Gospić je naš dom polgári kezdeményezést 2026 augusztusában hozták létre helyi lakosok és környezetvédelmi aktivisták. Ez a csoport a Gospić közelében történt illegális mérgező hulladékok lerakásának felfedezésére válaszul jött létre. Azonnali környezeti kármentesítést és a közvíz és a talaj folyamatos tesztelését követelik. A kezdeményezés a dömpingben részt vevő személyek büntetőeljárás alá vonását is kéri. A tudatosság növelése érdekében helyi tüntetéseket és nyilvános összejöveteleket szerveztek, hogy felvilágosították az embereket a felszín alatti vizek szennyeződésének kockázatairól.
ForrásAz Adriai-tenger 450 halfajnak ad otthont, de a túlhalászás elismert probléma. Körülbelül 120 fajt fenyeget a túlzott kereskedelmi halászat, amelyet a szennyezés és a globális felmelegedés súlyosbít. Néhány túlhasznált faj közé tartozik a közönséges dentex, a szerzeteshal és a szardínia. Ezenkívül a halászhálók megölhetik a teknősöket és a közönséges palackorrú delfineket. Az uniós halászati politikák a halállományok fenntartható szintre történő visszaállítására tett erőfeszítéseket intézték.
ForrásZágráb legrégebbi és legnagyobb parkja, amely a város keleti részén található. Gyakran nevezik a Hyde Parknak vagy a Zágrábi Központi Parknak, parkosított területeket, erdőket, réteket és öt mesterséges tavat tartalmaz. A parkot Maksimilijan Vrhovac püspök alapította, és Európa egyik legjobb parkjának tartják. A zágrábi állatkertnek is otthont ad, és a horvát kulturális javak alatt van bejegyezve. Ez a történelmi helyszín a világ egyik legkorábbi nyilvános parkja.
ForrásDubrovnik városa Horvátország legszeizmikusabban aktív területén található. Ez az egyetlen horvát város, amely pirossal látható a szeizmikus térképen, jelezve a legerősebb földrengések lehetséges veszélyeinek való kitettséget. Ezek a Mercalli skálán elérhetik a 10 fokot. Történelmileg az 1667-es dubrovniki földrengés az ország három legpusztítóbb földrengése közé söprő volt. Ez az esemény gyakorlatilag meghatározza a szeizmikus veszélyt Horvátország tengerparti területén.
ForrásHorvátországban a természetvédelmet a Környezetvédelmi és Zöld Átmeneti Minisztérium két egysége kezeli. A Környezet- és Természetvédelmi Intézet olyan szakmai és tudományos feladatokra összpontosít, mint a levegőre, talajra, vízre és éghajlatra vonatkozó adatok elemzése. Ez az intézet felelős a vörös listák létrehozásáért és a természetvédelmi információs rendszer kezeléséért is. Ezenkívül a Természetvédelmi Igazgatóság szabályozó és végrehajtó testületként szolgál. Míg az Intézet biztosítja a szakértői hátteret, az adminisztráció adminisztratív eljárásokat végez és rendeleteket fogad el.
Forrás2026. november 12-én a Telegram arról számolt be, hogy David Vlajcic mezőgazdasági miniszter azt mondta a kormánynak, hogy az előző évben 358 millió euró volt a természeti katasztrófákból származó terméshozamok károsodása, amelyből 320 millió euró szárazságból származott. A 2025-ös évet a növénytermesztés egyik legnehezebb évének nevezte, Horvátország pedig 4 millió 400 ezer eurós sürgős európai uniós támogatást kapott. A mezőgazdasági minisztérium brüsszeli feljegyzése fenntarthatatlannak tartja a helyzetet, és azt mondja, hogy 2023-tól eltekintve az aszály az elmúlt öt évben Horvátországban az összes mezőgazdasági kár közel 85 százalékát tette ki. A feljegyzés forró, száraz nyarat, áprilisban, júliusban és augusztusban az eső egyértelmű hiányát, a kevesebb házi állattápot, valamint a piacon takarmányvásárlásra kényszerített gazdálkodókat írja le. A teljes veszteségről azt mondják, hogy több milliárd euróba kerül, míg a javításra és segítségre fordított közkiadások tíz, sőt százmilliókba kerülnek, és a kormány azzal érvel, hogy az ilyen méretű katasztrófákat nem lehet egyedül nemzeti intézkedésekkel kezelni. Javaslatai között szerepel az erős európai mezőgazdasági politikai költségvetés, a modern állami öntözés, a szárazságállóbb fajták és a normál hozam megítélésére használt ötéves átlag változása, mivel ezen az átlagon belül több száraz év csökkenti az alapvonalat.
ForrásA minisztérium 2025. november 12-én közzétett közleménye szerint a hidegebb időjárás és a fűtési szezon kezdete a légszennyező anyagok meredek emelkedését okozta Horvátország nagy részén, különösen az úszó részecskékben. Zágrábban, Sisakban, Kutinában, Koprivnicában, Bjelovarban és Slavonski Brodban néhány óra leforgása alatt 100 mikrogramm/köbmétert értek el, többször is a törvényes határérték felett, és a vidéki állomás Desinicnél is feljegyezte a szokásos értékeinek két-háromszorosát. A közlemény ezt ismert szezonális mintának nevezi, amelynek fő forrása a kis háztartási tűzhelyek füstje, amelyek szilárd tüzelőanyagot, például fát és szenet égetnek, amelyet a nyugodt levegő és a hőmérséklet-inverzió súlyosbít, és amely csapdába ejti a talaj közelében lévő szennyezést. A városokban, és különösen Zágrábban a forgalom további részesedést ad, mivel a járművek száma folyamatosan növekszik, bár a fafűtés továbbra is a legnagyobb forrása ezeknek a részecskéknek. A koncentrációról azt mondták, hogy nem okoz hirtelen betegséget, de a hosszú expozíció növeli a légzőszervi és szívbetegségek kockázatát, és lerövidíti az életet, az idősebb emberek, gyermekek, serdülők, terhes nők és azok, akik már most is a leginkább veszélyeztetett betegségek. Az ilyen csoportokban élő embereknek azt tanácsolják, hogy kevesebb időt töltsenek a szabadban, különösen a kemény testmozgás során, és kövessék a meteorológiai szolgálat előrejelzését és a nemzeti levegőminőségi portált.
Forrás