Közlekedés Horvátországban
A horvátországi közlekedés több fő módra támaszkodik, beleértve a személygépkocsival, vonattal, hajóval és repülővel történő szállítást. A közúti közlekedés magában foglalja az állami, megyei és helyi útvonalak átfogó hálózatát, kiegészítve a távolsági utazáshoz szükséges autópályák hálózatával. A vízi közlekedés a Rijeka, Ploče, Split és Zadar kikötők alapján, a folyami közlekedés pedig a Száva, a Duna és kisebb mértékben a Dráva alapján osztható fel.
Légi utazás
Horvátországnak 9 nemzetközi repülőtere és számos légitársasága van, amelyek közül a legjelentősebbek a Croatia Airlines és a Trade Air. A kilenc nemzetközi polgári repülőtér Zágráb repülőtér, Split repülőtér, Dubrovnik repülőtér, Zadar repülőtér, Pula repülőtér, Rijeka repülőtér (Krk szigetén), Eszék repülőtér, Bol és Mali Lošinj. Az ország két legforgalmasabb repülőtere Zágráb és Split. 2010 végére jelentős beruházások kezdődtek a horvát repülőterek felújításában.
Vasúti és közúti szállítás
A vasúti hálózat meglehetősen fejlett, de a városok közötti közlekedés tekintetében a buszok általában sokkal gyakoribbak, mint a vasút. A horvát vasúthálózat három csoportba sorolható: nemzetközi, regionális és helyi jelentőségű vasutak. A legfontosabb vasútvonalak a páneurópai V/B (Rijeka - Zágráb - Budapest) és az X (Zágráb) folyosók, amelyek összekötik egymást.
A nemzetközi személyszállító vonatokkal Horvátország közvetlenül kapcsolódik két szomszédos (Szlovénia és Magyarország) és számos közép-európai országhoz, például Csehországhoz, Szlovákiához (a nyári szezonban), Ausztriához, Németországhoz és Svájchoz. Mivel az ország legtöbb belterületi nagyvárosa a rendszeres személyvonat-üzemeltetést biztosító vasúttal van összekötve (szemben az ország tengerparti részével), számos kis belföldi város, falu és távoli terület található, amelyeket a regionális vagy helyi folyosókon közlekedő vonatok szolgálnak ki.
Horvátországban a vasutakat szabványos nyomtávval (1 435 mm; 4 láb 8+1⁄2) szolgálják ki. A vasúthálózat építési hossza 2617 km; 1626,12 mi. (2341 km / 1454,63 mi. egyvágányú folyosók és 276 km / 171,49 mi. kétvágányú folyosók). 1013 km (629,44 mérföld) vasút villamosított, a Horvát Vasutak éves vasúthálózati nyilvános jelentése szerint (2023-as szám).
Történelem és modernizáció
Az ország vasúti infrastruktúrájának legnagyobb része a második világháború előtti időszakból származik, és a fő útvonalak több mint fele valójában a Habsburg-monarchia idején, azaz az I. világháború előtt épült. Ennek eredményeként az útvonalak nagy száma jelentősen elmarad a nyugat-európai szabványoktól infrastrukturális állapot formájában.
A 2010-es évek elején azonban jelentős infrastrukturális fejlesztések kezdődtek, és a 2020-as években is folytatódtak, például az ország nemzetközi és a legtöbb regionális/helyi folyosójának teljes körű újjáépítése és/vagy korszerűsítése. Ezek a fejlesztések többek között a maximális pályasebesség és az üzembiztonság növelését, az utazási idő lerövidítését és a támogató infrastruktúra (állomások, peronok és egyéb berendezések) korszerűsítését eredményezik.
- A hivatalos vasúti sebességrekord Horvátországban 181 km/h (112 km/h).
- A menetrend szerinti szolgálatban elért maximális sebesség 160 km/h (99 mph).
- Horvátországban az összes országos és ingázó vasúti szolgáltatást az ország nemzeti vasúttársasága, a Croatian Railways üzemelteti.
1967 óta az első újonnan épült vasútvonal Horvátországban (L214) 2019 decemberében nyílt meg.
Ez a cikk több hírforrás alapján, mesterséges intelligencia segítségével készült, és szerkesztőségünk a szerkesztési elveink szerint ellenőrzi. Szerkesztői elvek · Hírtipp és kapcsolat
Hozzászólások 0