Horvátország politikája
Horvátország politikáját egy parlamentáris, demokratikus köztársasági keret határozza meg, ahol a horvát miniszterelnök a kormányfő egy többpártrendszerben.
A végrehajtó hatalmat Horvátország kormánya és elnöke gyakorolja. A törvényhozó hatalmat a horvát parlament gyakorolja (horvátul: Sabor). Az igazságszolgáltatás független a végrehajtó hatalomtól és a törvényhozástól.
A horvát parlament és a kormány
A parlament egykamarás törvényhozó testület. A Sabor képviselők száma 100-tól 160-ig terjed; őket népszavazással választják meg négyéves ciklusra.
A kormányt (horvátul: Vlada), Horvátország fő végrehajtó hatalmát a miniszterelnök vezeti, akinek négy miniszterelnök-helyettese van, akik egyben kormányminiszterek is. Húsz miniszter felel bizonyos tevékenységekért.
A végrehajtó hatalom felelős a jogszabályok és a költségvetés előterjesztéséért, a törvények végrehajtásáért, valamint a kül- és belpolitikák irányításáért.
Az elnök és az igazságszolgáltatás
A köztársasági elnök (horvátul: Predsjednik/ica Republike) a horvát fegyveres erők államfője és főparancsnoka, akit közvetlenül választanak meg ötéves hivatali időre.
Horvátország háromszintű, független igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkezik, amelyet a horvát alkotmány és a szabor által elfogadott nemzeti jogszabályok szabályoznak.
- A Legfelsőbb Bíróság (horvátul: Vrhovni sud) a legmagasabb szintű fellebbviteli bíróság Horvátországban, míg a városi és megyei bíróságok általános hatáskörű bíróságok.
Horvátországban más szakosított bíróságok, kereskedelmi bíróságok és a High Commercial Court, a szabálysértési bíróságok és a High Misdemeanour Court, a közigazgatási bíróságok és a High Administrative Court is.
A horvát alkotmánybíróság (Ustavni sud) elsősorban az alkotmányjoggal foglalkozik. Fő hatásköre annak eldöntése, hogy a megtámadott törvények valójában alkotmányellenesek-e, azaz ellentétesek-e az alkotmányosan megállapított jogokkal és szabadságokkal.
Az Államügyészi Hivatal képviseli az államot a jogi eljárásokban.
A parlament 1990. december 22-én fogadta el a jelenlegi horvát alkotmányt, és 1991. június 25-én döntött a Jugoszláviától való függetlenség kikiáltásáról. A Horvát Köztársaság szuverenitásáról és függetlenségéről szóló alkotmányos határozat 1991. október 8-án lépett hatályba.
Az alkotmányt azóta többször módosították.
Az 1848-as események Európában és az Osztrák Birodalomban drámai változásokat hoztak a horvát társadalomban és politikában, provokálva a horvát nemzeti újjászületést, amely erősen befolyásolta és jelentősen alakította a horvátországi politikai és társadalmi eseményeket. Akkoriban a szaborok és a ban Josip Jelačić a Magyar Királysággal való kapcsolatok megszüntetését szorgalmazták, hangsúlyozva a birodalom más délszláv földjeivel való kapcsolatokat. Több prominens horvát politikai személy is megjelent, mint például Ante Starčević, Eugen Kvaternik, Franjo Rački és Josip Juraj Strossmayer. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés és a horvát-magyar kiegyezés, amely Horvátországnak korlátozott függetlenséget biztosított, a neoabszolutizmus időszakát követte.
Ez a cikk több hírforrás alapján, mesterséges intelligencia segítségével készült, és szerkesztőségünk a szerkesztési elveink szerint ellenőrzi. Szerkesztői elvek · Hírtipp és kapcsolat
Hozzászólások 0